Sulyok Csaba: Levegőt!

Sulyok Csaba

Levegőt!

Földutak gyújtják magukra az éjszakát,

tócsáik lángszeme a hold, émelyítő

süteményt böfögnek a főutcák, gaz és

térkő, önimádatban gyalázott idő.

Szemembe csapódik millió jaj-szilánk,

reszketnek széthulló rostély deszkái,

odavetve a nincs elé a van,

mit kezdjünk az élettel Uram?

Megülepszik az éhség üres gyomrokban,

kisírt tekintetekre hull néhány falat,

felhők csipkéjével áztatva arcukat,

mint kapált földekre vadléptek omlanak,

Távolról nézem a nyájat, a nap felé halad,

elporladni és üdvözülni egy és ugyanaz?

A kolomp, s a nyáj elnyomja a kérdezőt,

széttárom karjaim, de nem kapok LEVEGŐT!

A "Jelek" Irodalmi pályázat
első helyezett verse.
Algyő, 2023.