.

Aldobolyi Nagy György

 

Gondolatok Aldobolyi Nagy György „Súgó nélkül” c.

verses kötetéről

 Aldobolyi

A verseskötet a szokásos klasszikus, de írhatnánk úgyis, hogy akármelyik mai élvonalbeli költő kötetének tartalmát tekintjük, annak címe, tartalma mindezektől lényegesen eltér. Ilyen színházi témát talán csak egy írónál lehetett találni, Heltainál Jenőnél a 19. század utolsó éveiben. Ez a kötet azért is különleges, mert a szerző zeneszerző és verseit is megzenésítette. Kár, hogy ezt nem mutatja be a kötet egyik-másik kottából néhány részt ezzel is alátámasztva, hogy nem csak olyan nagyszerű, vidám, derűs és szórakoztató színházban játszották darabjait, hanem ő az ottani életet is megörökítette zenei aláfestéssel. Ilyenek voltak:a Kairosz Kiadó 2003-ban kiadott kötetben, amelyet Szabados Árpád Illusztrálta és a borítékot is ő tervezte.

 

Aldobolyi kötet

 

A versgyűjteményt Jordán Tamás színész, a Magyar Nemzeti Színház igazgatója ajánlja és tíz tételben foglalja össze a szerző munkájából egy-egy mondatot kivéve, amely jól kifejezi ajánlásának indokait.

A kötet hátsó borító lapján kézzel írott Szíházbüfé vers olvasható, amelynek befejezése: Maga a színház. De még mindig volt mit írnia. A kötet borítólapjának behajtott szélét Útközben című versével díszítette. Ez az ő elért 60. év utáni időszakot néhány valóban jellegzetes jelenséggel mutatja be, ahogyan a már nem aktívákat is jellemzi.

Aki színházlátogató, de mások is különös érdeklődéssel és lelkesedéssel olvashatják végig- abba nem hagyva- a színházi élet olyan eseményeit, az ott tevékenykedők munkáját, amely igazi újdonság. Mindezek nem csak egyszerű leírások, hanem valóságos megjelenítése ezekben a versekben. A szerző törekvése nem felszínes, leíró jellegű, hanem a belülről fakadó érzések, gondolatok gazdag tárháza. Hasonlatai valóban kitűnően megjelenítik a személyeket és a színház tartozékait.

A bevezető vers a Színházat számos hasonlattal mutatja be, azután a Színész, akit csak a szerep hajtja este meghal, reggel felkel, a Színésznő olyan mint egy kismadár, mert úgy játszik, hogy hol röppen, hol dalol. A Direktornak nehéz az élete, harccal teli a mindennapja, a Primadonna, mint a színészek között a legnagyobb, ezt ki is hangsúlyozza. Nagyszerűen mutatja be A nagy öreget, aki elmondja korai életét, akit úgy mutat be, mint aki szeretett volna Művész úr lenni, de tulajdonképpen ma is csak a pincérek hívják Művész úrnak. A színházi zenész aki az élményekben tobzódik, s bár poros az árok és néha unja is szerepét, mégis szereti (ez mindenképpen saját magára, a kötet szerzőjére vonatkozhat).

A kellékes munkáját talán senki nem ismeri, aki úgy állítja össze a szükséges kellékeket, hogy azok előadás közben problémát ne okozzanak, mégis úgy alakítja ki, amit meg kell eleveníteni. Jó néhány megoldást mutat be a vers, amely csodálatba ejtheti az olvasót, hogy milyen ötleteinek kell lenni egy kellékesnek. Fúrni-faragni, festékeket keverni, és még sok mindent kitalálni. A Rendező saját elképzelései szerint módosítja, új formába önti az író munkáját és ezzel a legnagyobbnak tekinti magát, amit azután környezete is átvesz. Azért is igaz a vers, mert még a kitüntetéseket is leginkább a rendezők kapják, nem pedig az írók. A vers üzenete az, hogyha a rendező is a többiekhez igazodna, az jót tenne neki. A Kritikus nehéz feladatának megoldása eltér a tömeg véleményétől, ezért is kevesen támogatják.

A próba, a színház a nézőkért van, még ha nem is töltik meg a nézőteret. Előadás után újra jón a holnap és elindul ismét a színész onnan, ahol tegnap este volt. A színészház, ahol a színész hazát talál. A színházi zenész élményekben tobzódik, lelke messze jár, miközben teste az árokban muzsikál.

A modern idők között a mozit, a mozi-zongoristát, a televízió nézőt, hangsúlyozva a kalandfilmeket említi, majd a Levél odaátra Bilicsi Tivadarnak, a barátnak küldi. Ő, aki elment, de mégis itt van közöttünk, mert nem feledjük.

A sokszor és sokak által felvetett kérdésre: a színházi siker elérésére olvashatjuk a választ az utolsó versében. A sokirányú próbálkozás soha nem vezetett eredményre és úgy tűnik, hogy kizárólag a tiszta szándék hozza meg és adja meg az igazi sikert. (Ez így igaz, mert nemcsak a színházi, de minden emberi tevékenységre is vonatkozik).

Dr. Dobos Irma

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok