Az Értől a Tiszáig

Domokos Tamás

Az Értől a Tiszáig
Egy orvosnő élete a XX. században — Dr. Hajós Erzsébet (1899–1996)¹

Az Osztrák-Magyar Monarchia erősödő kapitalizálódásának croissant crisis jelei a XIX. század utolsó évtizedeiben egyre inkább megmutatkoztak:

Kossuth Lajos elveszti magyar állampolgárságát, ugyanakkor rendkívüli pompával rendezik meg temetését, alakítják ki mauzóleumát. A munkások és parasztok sztrájkjai erősödnek, követelik a „háromszor nyolc”-at.² Bevezetik a polgári házasságkötést, és megtörténik az állam és az egyház különválása. Hódmezővásárhelyen letartoztatják az Általános Munkás Olvasóegylet szervezőjét, Szántó Kovács Jánost. A millenniumi ünnepségek a magyarság nemzetiségek feletti hegemóniáját, nemzetfenntartó képességét hangsúlyozzák, az asszimiláció jegyében pedig üdvösnek tartják a családnevek magyarosítását, vallás területén pedig az áttérést. A meglévő társadalmi problémáik (munkanélküliség, jogfosztottság, antiszemitizmus) orvoslására sokan szülőföldjük elhagyását tartják gyógyírnak. A 19–20. századfordulóra soha nem látott méreteket ölt a munkások és a parasztok kivándorlása.³ A kivándorlók között van Hajós Erzsébet anyai ágának több tagja is.⁴
A 80-as évek derekán a második vasútépítési hullám söpör végig Magyarországon. 1887-ben átadják Nagyváradot Érmihályfalvával, valamint Margittával összekötő vasútvonalat. A Nagyváradot Szatmárnémetivel összekötő vasútvonal preformálja a néhány évtized múlva kialakításra kerülő trianoni határt. Ekkor épül meg a székelyhídi vasúti delta és állomás,⁵ amely a nagyváradi vasúti tisztviselő s ügyestollú fiatal székely író, Hajós Miklós számára munkalehetőséget, családjának pedig tisztes megélhetést biztosít. Felesége a nyíregyházi Bergstein Emma, Grossmann Adolf nevelt lánya, akivel 1895-ben kötött házasságot⁶ (1. kép). Hajós Miklós korábban abban a városban élt, amely jellemzésére Ady szavait veszem kölcsön: „...a nagyváradi életművészet specialitása az, hogy itt egymásra találnak az emberek. Hiába rakódott össze ez a város antitézisekből, szabadgondolkozókból és papokból, keresztes templomokból és zsinagógákból, az ősök pöffeszkedő kultiválóiból és okos yankee-individiumokból, fanatikusokból és protestánsokból stb. stb. Az egymással rokonok itt egymásra lelnek, s itt bármelyszabású kiválóság szerephez jut.”⁷
A közeli Bihar megyei Székelyhídon (2. kép) lát 1899. április 2-án napvilágot történetünk sikeres-sikertelen/szenvedő alanya, Hajós Erzsébet⁸, akinek négy testvéréről van tudomásunk (István György, Júlia, László, Margit).⁹
A vasutasélet, a fegyveres testületekéhez hasonlóan, nem tekinthető állóvíznek, hiszen a munkaterület, a munkabeosztás gyakran változik. A vasutasság ezen kívül magával hozza a viszonylag gondtalan családi utazás lehetőségét a Monarchia területén belül (1. kép) és azon kívül is (3. kép). Hajós Erzsébet karonülőként tett szentpétervári kiruccanásának apropója feltehetően rokonlátogatás volt. Ami meglepő, Alan Pasetti/Ottó Renard szentpétervári műtermében nemcsak II. Miklós orosz cárról készül portré,¹⁰ hanem egy magyarországi vasutas feleségéről és lányáról is (3. kép).¹¹ A következő kép Szentpétervártól cca. 1600 km-re fekvő „Körös-parti Párizsban”, a Holnap antológia szülőhelyén, Nagyváradon készült a Fő és az Apáca utca sarkán fekvő egykori atelierben, amely előtt 2012. október 27-i óta áll Deák Árpád Holnaposok-szoborcsoportja (4. kép). A Lojanek-féle képen (5. kép) párhuzamosan levarrt hajtásokkal (pié) díszített ruhában tűnik fel a dús és göndör hajú Hajós Erzsébet. Elmondása szerint, bakfis korában haját gyakran megdicsérték és irigyelték is a brassói szász piacosok. Az Arcanumból tudjuk, hogy édesapja 1913-ban állomásfőnök és főellenőr volt Brassóban.¹² A polgári leányiskola elvégzése után elhagyja a családi házat (6. kép), és 1913-tól a Sepsiszentgyörgyi Magyar Királyi Állami elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet (7. kép és 1. ábra) tanulója.¹³ Brassói és sepsiszentgyörgyi éveinek köszönheti, többek között, a német nyelv elsajátítását. Az asyliumi állapotoknak 1916. augusztus 28-án hajnalban vége szakad, a román csapatok a hadüzenetet követő napon bevonulnak Sepsiszentgyörgyre.¹⁴ A menekülésre kényszerült intézetet Debrecen fogadja be, így a leendő tanítónők a 1916/1917. tanévet a kálvinista Rómában fejezik be, és 1917-ben veszik kézbe diplomájukat.¹⁵ Persze Brassót sem kerüli el a fátum (8. és 9. kép). Már csak néhány háborús év van hátra Magyarország imminuciójáig (Versailles, 1920. június 4.).
Az első világháború a magyar békedelegáció által aláírt trianoni "békeszerződéssel" zárul. Néhány hónappal a „békeszerződés” aláírása után (szept. 26.) gróf Teleki Pál kormánya elfogadtatja, az 1920. évi XXV. tc.-t, a felsőoktatásba bekerülő nemzetiségiek számát szabályozó „numerus clausus”-t, amelyet feltehetően a polgári demokratikus forradalomra és a Tanácsköztársaságra való reminiszcencia generált.
Hajós Erzsébetnek a korlátozások ellenére sikerül Szegeden megkezdeni egyetemi tanulmányait a Kolozsvárról Szegedre átmentett Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen, amely kapuját Szegeden Horthy Miklós kormányzó¹⁶ 1921. október 9-én nyitja meg. Az első félévben a medikushallgatók 40%-át a Romániához csatolt területről érkezők tették ki, és a Mózes hitvallásúak aránya elérte a 36%-ot. Az utóbbiak aránya a diploma átvételekor (1925) megközelítette a „numerus clausus”-szal előírt 6%-ot. (202 kezdő és 37 végző). Az Orvostudományi Karra felvételizettek között a nők aránya mintegy 14% volt.¹⁷
Hajós Erzsébet átvészeli a lemorzsolással járó tortúrát, és sikeresen végez az Orvostudományi Karon (10. kép), ahol Dr. Csengery János rektor, Veress Elemér dékán és Dr. Issekucz Béla jegyző jelenlétében, 1925-ben kapja kézhez diplomáját.¹⁸ (28 év telt el Hugonnai Vilma grófnő budapesti doktorráavatása óta!) Húga Párizsban kezd új életet (11. kép).
1927-ben kerül Mindszentre, ahol a Stefánia Csecsemővédő Intézet védőintézeti orvosi állását tölti be (12. kép¹⁹), ügyvezető igazgatója pedig Dr. Finta Dezső.²⁰ Később Dr. Korom Ernővel, a község fogorvosa is.²¹ Sikeresen beilleszkedik a település életébe, ahol szívvel-lélekkel végzi áldozatos munkáját, és ahol barátaitól elnyeri a „Doki” becenevet. Úgy tűnik, hogy a partiumi, érmelléki születésű hölgy véglegesen gyökeret ereszt a Tisza mindszenti partján. Hét évi mindszenti tartózkodás után házasságot köt²² Kosóczky József elegei iskolában dolgozó tanítóval²³ (13. kép), és 1936-ra felépül Rimár István budapesti építész tervezte²⁴ 93 m²-es, várós, rendelős és pincés összkomfortos házuk az Óvoda utca 21. (?) alatt (14. és 15. kép). ²⁵ (Bozóki Margit 1996-os munkájában Óvoda utca helyett Óvoda köz szerepel. Az utca ma József Attila nevét viseli, s ennek megfelelően a ház mai címe: József Attila u. 4.)
Házasságkötésük évében rendezi meg Székely István „Ida regénye” című filmjét, Ágai Irén és Jávor Pál főszereplésével. A film Fényes Szabolcs – Mihály István fülbemászó betétdalát ([...] Oda vagyok magáért, a fekete hajáért/ egyetlenegy szaváért, mosolyáért./ Oda vagyok egészen a szívembe bevésem./ Hallgassa meg, ha kérem a kérésem./Szeretném ha szeretne, rám nevetne!/ Nem kívánom sokáig, csak örökre! [...]) egy intim pillanatban bizonyosan együtt dúdolta a fiatal házaspár.
Szabad idejüket barátok között töltik. Szellemépítő beszélgetéseket folytatnak kertjükben (16. kép), a víkendházuk előtti Tisza-part homokján, nyárak és fűzek enyhet adó árnyékában; néha pedig vízre kelnek a K. Y. jelzésű csónakkal, vagy a Kristály lemezjátszón Kristály és Radiola lemezeket hallgatnak, netán mezítláb táncoltak a homokos parton. ^{26, 27} Az orvosnőt időnkét meglátogatja György bátyja, és ilyenkor elmaradhatatlan téma a gyermekkori erdélyi élmények felidézése (17. a. és b. kép).
A parlament politikai kéményén vitéz ómoraviczai Imrédy Béla és széki gróf Teleki Pál miniszterelnöksége alatt sötét, kormos füstfelhők (1938.XV. tc. és 1939. IV. tc.) szállnak fel, amelynek hatására „Doki”-t 1941-ben elbocsátják a gyermek- és csecsemővédelmi szolgálatból, mert ...» a zsidóság anyagi és hatalmi pozíciójának a megerősítésén dolgozik, és így a magyarság életterére feltétlen káros hatású... közéleti megbízása.« ²⁸ Közel egy évtizeddel édesapja elvesztését követően²⁹, újabb csapás éri. Békésen élő édesanyját Auschwitzba deportálják, ahol a „pallida mors” vár rá (1944. 06. 25.). ³⁰
1944. október 8-án a II. Ukrán Hadsereg 243. lövész hadosztálya és az 1. román hadsereg 7. hadtest 19. gyalogos hadosztálya hídfőállást épít ki Mindszenten, a Tisza jobb partján a nagyrév körül a német–magyar csapatok ellenállása ellenére.³¹ A Tisza körüli harcok jó hétig tartanak.
Az ukrán tisztek a harcok alatt falusi házakban szállásolják el magukat. Szüleim elmeséléséből tudom, hogy egy tiszt gyakran hintáztatott engem, a ruháskosárban fekvő kéthónapos csecsemőt, és közben mondogatta: „Быть партизаном.”³² Házunktól távol tartotta az „idegeneket” az a cirill betűs mágikus mondat, amelyet a hozzánk beszállásolt tiszt írt a kapura krétával. Persze az ukrán tiszteknek is jutott egy kis idő a kikapcsolódásra, a Kristály gramofonunk nagy bánatára. A tisztek jóérzésűek lévén, pálinkát nemcsak magukba, hanem a lemezjátszó membrános fejébe is öntöttek. – Igyon a bárisnya is! – mondogatták. Mivel a lemezjátszót spirálrugó hajtotta, lejárta után kurblizni kellett. A kurblizás nagy figyelmet igényelt, mert a túlhúzás a rugó szakadásához vezethetett. Nem nehéz elképzelni, hogy a szakadást nem női kezek idézik elő.
„Dokinak” a falu egyedüli orvosaként – infernális állapotok között – el kell látnia a szovjet és román sebesülteket a front közvetlen közelében. Ide is pónifogat hordja.³³ Közben tífuszos magyar katonát bújtatnak lakásuk pincéjében. Az élet perverz fintora: beszéli az ellátásra szoruló sebesült ellenség nyelvét. (A román nyelvet Erdélyben, az oroszt – Friedrich von Paulus marsall sztálingrádi kapitulációját követően [1943. január 31.] – autodidakta úton sajátítja el.)
A front elvonulása után megkezdődik a romok eltakarítása, és hamarosan feléled a politikai közélet is. „Doki” baráti kapcsolatai részben fellazulnak halálozás, elköltözés, nézeteltérés miatt. Egy évvel a Domokos család Hódmezővásárhelyre történő költözését követően, 1947-ben – a háborús évek tapasztalatai, a háborút követő évek kihívásai hatására, 20 év mindszenti munkálkodással a háta mögött – Szegedre a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központjába (1950 óta az OTI, Tisza Lajos krt. 97.) kerül rendelőintézeti szakorvosnak.³⁴ Szeged és Hódmezővásárhely közelségének köszönhetően a Kosóczky és a Domokos család még sokáig, amíg az egészségi állapotok ezt lehetővé teszik, vicaverza látogatja egymást. Az 1950-es évek elején keresztapánk, Józsi/Jósti bácsi egy sötét záporesős nap beugrik a Felszabadulás/Lázár utcai lakásunkba meglátogatni bennünket. Még ma is emlékszem arra a pillanatra, mikor Jósti bácsi hatalmas sárga bambusznyeles fekete huzatú esernyőjét becsukja, és hatalmas vízpermet borított be. (Ma már óvatosabb vagyok az esernyős emberekkel.)
A megfeszített szakorvosi munka, a permanens továbbképzések aláássák frigyüket. Közel 20 évi házasságot követően, ideálisnak nem mondható körülmények között, 1953-ban „Doki” elválik férjétől, és magára marad a Kazinczy utcai lakásban.³⁵ Magányában gyakran gondol vissza a petróleumlámpával megvilágított mindszenti utcákra, egykori barátaira, a községháza építésére és a tizenhétajtós kerti házukra.³⁶ Az 1960-as években fizikoterapeuta az OTI-ban.³⁷ Ezekben az években gyakran meglátogat bennünket (18. kép), feltűnik a filatelista körben és bélyegkiállításokon (19. kép). Mi gyerekek mindig érdeklődéssel vettük körül az erős konkáv szemüvegű („szódásüveg fenekű”), széles műveltségi körrel rendelkező „Dokit”. Hihetetlen módon értett a gyerekek nyelvén, részben azért, mert ötgyermekes családban nőtt fel, részben azért, mert Sepsiszentgyörgyön elsajátította ennek tudományát, részben pedig a gyermekorvosi praxisának köszönhetően. Kitűnő társalgó volt. Mindenekelőtt didaktikusság, határozottság, szuggesztivitás és megdöbbentően széleskörű reál és humán műveltség jellemezte.³⁸ Élveztük szarkasztikus humorát, és a farizeusság feletti, Hanna Mela festőművésznőre emlékeztető pálcatöréseit. Rendszeresen nevelt bennünket az egészséges életmódra, ha tehette, gyarapította táplálkozástudományi ismereteinket, és elmagyarázta a tout cassé, tout passé francia proverbium helyes értelmezését. Annak ellenére, hogy könyörtelenül tükröt tartott cselekedeteink elé, nem tudtunk rá haragudni.
Külföldi útjairól mindig hozott valami apróságot a családnak. Az apróság általában kávéskanál volt, tekintettel arra, hogy nagy kávésok voltunk. Örményországból egy geometrikus-díszítésű, alpakkának tűnő kanálkát hozott, amelyen apró cirill betűs veret volt: „МЮЗ ц76к медьх” ³⁹ Rögzítettek voltak az árak (?), ezért az ellenértéket beleüthették az áruba, a nemesfémek próbájához hasonlóan. Nyugaton jártában egy 9 V-os, hüvelyknyi szárazelemmel működő CAPTAIN márkájú, 6 tranzisztoros zsebrádiót vásárolt magának. Az 1960-as évek elején – a táskarádiók megjelenése korában – ez a méret még unikálisnak számított. (A táskarádió renoméját jelzi Fényes Szabolcs–Bacsó Péter: Táskarádió dalának slágerré válása is.⁴⁰ )”Doki”, hogy megossza örömét, elhozta hozzánk bemutatni a japánok újabb elektrotechnikai mini mütyürjét, a CAPTAIN-t. A bemutató furcsa véget ért. „Doki” látva a kütyü iránti beteges vonzalmam, megesett a szíve rajtam, és megvált tőle, azért, hogy nekem, az ácsingózónak rendkívüli örömet okozzon. A zsebrádió megváltását édesanyám vállalta magára. Csereértéke a csekélyke kínálat miatt igen magas volt, megközelítette édesanyám havi fizetését.
Ma is ereklyeként őrzöm a „Doki”-tól származó Ady: Halottak élén kötetet, valamint a Révai Kiadás Világkönyvtár sorozatában megjelent kétkötetes Darwin „Egy természettudós utazása a Föld körül” című könyvet. Ez utóbbinak köztudottan van hódmezővásárhelyi vonatkozása is, hiszen nem más magyarította, mint a vásárhelyi születésű Fülöp (Schweiger) Zsigmond.⁴¹ Mire emlékszem még? Egy téli utcát ábrázoló Berkesi Antal⁴² képre, amely „Doki” Kazinczy utcai szobája falán függött.

Nyugdíjba vonulását követően, szabad idejét macskái között (20. kép), keleti és nyugati országokba szervezett „kiruccanásokkal”, baráti kapcsolatok ápolásával, majd szeged-kiskundorozsmai Sziksósfürdőn lévő idegnyugtató emeletes víkendházában tölti.⁴³
A millecentenárium évében, 1996. augusztus 26-án magára hagyottan, elfeledve hunyt el a szegedi klinikán. Urnáját, a belvárosi temető kolumbáriumában, négy gyászoló (Balla Angéla, Rakonczai József és felesége Marika, valamint ex-keresztlánya Vas Lajosné Domokos Mária) jelenlétében helyezték „örök nyugalomba” szeptember 13-án (péntek!).⁴⁴ Vajon Szegeden még emlékeznek rá egykor páciensei? Egy biztos, Mindszenten még ma is – közel 70 év után is – „Doktorasszony háza”-ként emlegetik egykori lakóépületét (21. és 22. kép)!⁴⁵
Ha Hajós Erzsébet életét egy tragikus szimfóniának (a lá Schubert IV. vagy a lá Mahler VI.) fogjuk fel, akkor a fémből készült, „örök nyugalomba” helyezett urnájának ellopása e szimfónia borongós codája. Vajon hova szórta ki a tolvaj hamvait? Végül is beteljesedik-e a „Dormi in pace Doki!” kívánság? Milyen volt ez a XX. század?

 

 Képek

 

1. kép: Szülei Grazban (~1895, Ø= 9,3 mm)⁴⁶

46.
A festő és fotográfus Peter Hofer Annenstrasse 7. szám alatti műtermében készült a kör alakúra vágott és 10,7x16,4 cm-es litografált kartonra ragasztott kép. A kép hátoldalán fekete tintás kézírás található: „Hajós Miklós úr és fiatal neje” Feltételezem, hogy a fénykép nászúton készült.

 

2. kép: Székelyhíd/Săcuieni vasútállomása napjainkban⁴⁷

 47.
1887-ben kialakított Biharpüspöki–Érmihályfalva és Székelyhíd–Margitta felé vezető vonal vasúti deltája Székelyhídon található. A közel 130 évvel ezelőtt épült állomást azóta jobb és bal oldalán bővítették az épület központi részével harmonizáló tetőtérrel és esőbeállóval.

 

3. kép: Édesanyjával Szt. Péterváron (~1900, 5,8x8,8 cm).

 

4. kép: A Holnaposok-szoborcsoportja Nagyváradon (Fotó: Sükösd T. Krisztina⁴⁸). A háttér bal oldalán az egykori műtermes bazár épülete látható.

48.
http://cultura.hu/aktualis/nagyvarad
Ady Endrét, Dutka Ákost, Juhász Gyulát és Emőd Tamást mutatja egy kávéházi asztal körül
Deák Árpád szobrászművész alkotása

 

5. kép: Óvodáskorban (~ 1905, 6x9,5 cm)

 

6. kép: Brassói lakásuk

 

7. kép: Sepsiszentgyörgyi Tanítóképző 1906-ban (képeslap)

 

1. ábra: A Sepsiszentgyörgyi M. Kir. Állami elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet XVI. Értesítője. III. osztály (részlet)

 

8. kép: A brassói pályaudvar az első világháború előtt (színezett képeslap)

Forrás: Vasutallomasok.hu200 × 130Keresés kép alapján Brassó.Pályaudvar.Forrás:post-card.hu. Feltöltötte: Kővári Balázs

 

9. kép: A brassói pályaudvar az 1916. évi román betörést követően (képeslap)

 

10. kép: A bubifrizurás egyetemista (1926)

 

11. kép: Júlia húga (Páris, 1927)

 

12. kép: Életkép a fonendoszkópos „Doki”-val a Stefánia Csecsemővédő Intézetben (1935)

13. kép: Férje, Kosóczky József a házasságkötés évében (1934)

 

14. kép: Épül a ház (1936 nyara, Mindszent, Óvoda utca 21?)

 

15. kép: A felépült ház bejárati teraszán (1936)

 

16. kép: Barátok között 1937-ben (Wolner Béla fakereskedő, Herczeg Gyula tanító, Herczegné Gizella tanító, Kosóczkyné Dr. Hajós Erzsébet, Wolnerné Korom Irén tanító, Domokos Lajos tanító)

 

17. a. kép: A mindszenti ház kertjében testvérével, Gyurival a háború előtt

 

17. b. kép: És majdnem egy fél évszázaddal korábban a mamával (6,0x9,5 cm)⁴⁹

49.
Babar és Harth fényképészeti műtermében, Nyíregyházán készült ~ 1900-ban. 

 

18. kép: Domokoséknál Hódmezővásárhelyen az 1960-as évek elején (Kosóczkyné Dr. Hajós Erzsébet, ifj. Ivanits János, Gruber Noémi, Domokos Mária és a szerző – Fotó: Ivanits János)

 

19. kép: És filatelista is volt (fotó: Piflis József, Fény. Szöv. Szeged. 1965)

 

20. kép: A macskák nem maradtak egyedül (Rakonczai József nyugdíjasként kapta lencsevégre szegedi lakásában, a 80-as években)

 

21. kép: A szépen karbantartott és virágos 80 éves mindszenti ház (Balról jobbra Vas Lajosné Domokos Mária a dokumentum-tulajdonos, adatközlő és Kiss Flóriánné Terike a ház jelenlegi birtokosa, adatközlő)

 

22. kép: A ház külső képe (2016, Mindszent, József Attila utca 4.)

 

 Hivatkozások, jegyzetek, források

 

Jegyzetek:

1. E rövid curriculum vitae megírására több dolog is inspirált: •Mindszent története és népélete monográfia „A közegészségügy története” fejezetében a doktornőről alig esik szó, annak ellenére, hogy a községben közel 20 évig praktizált. A Demeter Lajosné–Marton Istvánné szerzőpáros, a hosszabb ideig szolgálatot teljesítő orvosok felsorolásakor nem tesz említést Kosóczkyné Dr. Hajós Erzsébetről. • Szüleim évekig mindszenti pedagógusok voltak, a doktornő/”Doki” ismeretségi köréhez tartoztak. Mi gyerekek látogatásai során kötöttünk vele ismeretséget. • 1996. évi elhunyta után Vas Lajosné Domokos Máriához./ az orvosnő férjének keresztlányához került „Doki” hagyatékából közel félszáz fotó, 1314-1924/25 e.t.sz. „orvostudori oklevél”/diploma, házassági igazolvány másolat, temetési értesítő, bírósági jegyzőkönyvek, tényvázlat, néhány könyv. A 13.,14.,16.,18., 21., 22. kép saját tulajdonomat képezi. • Úgy ítélem meg, hogy „Doki” élettörténete, annak ellenére, hogy forrásanyaga igen hézagos, alkalmas arra, hogy tükröt tartson a XIX. századból átörökölt, és a XX. században generálódó társadalmi problémáink elé.

2. 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás

3. Benczédi l., Gunst P., Heckenast G., L. Nagy Zs. és Márkus L. (1987): Magyar történelmi kronológia. Az őstörténettől 1970-ig. Tankönyvkiadó, Budapest.

4. A hagyaték közel félszáz fotója között találunk New Yorkban (Newman’s STUDIO OF ART PHOTOGRAPHY), valamint spanyol nyelvterületen fotografáltakat is. Ez utóbbiak belga Gevaert papírt használtak. Egy 1946-ban datált kép már tükörreflexes géppel készült.

5. sts.bdtf.hu...könyvtár/TERMÉSZET.../Újvárosi Tamas.doc – Újvárosi Tamás: Történelmi, természet- és társadalom-földrajzi tényezők hatása a bihari vasúthálózat hasznosítására.

6. Nyírvidék,1895 –16. évf. 18. sz., 1895. május 5. Újdonságok rovat: Esküvők.

7. Ady E. (Dyb): A hétről. – Nagyváradi Napló, 1902. okt. 26.

8. A Sepsiszentgyörgyi Magyar Királyi Állami elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet XV. és XVI. Értesítője. Sepsiszentgyörgy. 22. illetve 21 oldal.

9. A család személyazonossági igazolójegyei alapján.

10. Nicholas II. of Russia – New Word Encyclopedia

11. A Hajós család mobilitását jelzi a hagyaték töredékében található fényképek készítésének települései: Budapest, Csíkszereda, Előpatak (híres háromszéki fürdőhely, ma Vîlcele), Graz, Gyöngyös, Hódmezővásárhely, Mindszent, Nagyvárad, Nyíregyháza, Párizs, Sepsiszentgyörgy, Szeged, Szentpétervár.

12. Magyarország tiszti cím- és névtára 1913. 32. évf. Arcanum, 317. oldal

13. A Sepsiszentgyörgyi Magyar Királyi Állami elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet XV. és XVI. Értesítője. Sepsiszentgyörgy. 22. illetve 21 oldal.

14. http://epa.oszk.hu/009 , Kocsis Lajos: Erdélyi menekültek Debrecenben 1916 őszén. 19. oldal

15. A Sepsiszentgyörgyi Magyar Királyi Állami elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet XVII. Értesítője. Debrecen. 21. oldal. Köszönettel tartozom Kocs Irénnek, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusának, aki az Értesítő megfelelő oldalait elküldte nekem.

16. A kormányzó „Kegyelmes Úr Ő Főméltósága” titulusait elhagytam.

17. Kolozsvári múlt, szegedi jövő. A szegedi egyetem első évtizedei.– Sulinet, és az 1921. évi XXV. tc.

Ferenc József Tudományegyetem Almanachja 1921/1922

18. ELISABETHA HAJÓS orvostudori oklevele.

19. Szántóné Horváth Ibolya szép tónusos fotóján munka közben láthatjuk a doktornőt és a dr. Finta Dezső ügyvezető igazgató irányította, virágokkal díszített intézet berendezésének egy részletét. A kép előterében, ruháskosárban a negyedik kis „kuncsaft”-ot, a babaöltöztető és vizsgáló asztalon három kisbabát látunk, akikkel az orvosnő és két védőnő foglalkozik. A falon oktató és a tuberkulózis elleni harcra felhívó táblák/tábla látható. Érdekes, hogy a védőnők takarásában csak részben látható anatómia ábrák lengyel nyelvűek.

20. †Demeter Lajosné & Marton Istvánné (1996): A közegészségügy története. In: JUHÁSZ, A. (szerk.): Mindszent története és népélete. ─ Mindszent Város Önkormányzata, p. 406. Mindszent.

21. http://genealogyindex.org./view/1931 H/...

22. A házassági anyakönyvi kivonat szerint (Mindszent, 1934. július 19. 98/934) a házasságkötés 1934. június 30-án történt. A bejegyzés szerint „Doki” r. kath. vallású. Feltehetően a házasságkötés előtt tért át.

23. Vida Mihály (2014): Hit, haza, család. Hód Kiadó, p. 56. Hódmezővásárhely.

24. Ex verbis Kiss Flóriánné és Vida Mihály. Ő a mindszenti községháza tervezője is (1937).

25. Ez az utcaszám az S 6359 Nyt. számú, M kir. Révkapitányság által Szegeden kiadott igazolványban szerepel. Sz. Bozóki Margit (1996): A bel és külterület földrajzi nevei. In: JUHÁSZ, A. (szerk.): Mindszent története és népélete. ─ Mindszent Város Önkormányzata, p. 36. Mindszent. A 16. képen jól kivehető a rakott boltozat, amely azóta is állja az idők sarát.

26. Szegeden, 1938. évi április hó 8-án a Magyar királyi Rendőrség Révkapitánysága által kiadott S 6359. számú igazolvány (K. Y. jelzésű csónak).

27. Néha a társaság egy-egy tagja – nemtől függetlenül – búcsút mondott a horatiusi ataraxiának, és bizony elcsattant egy-egy pofon; vagy eltört az esernyő, netán a szenvedő alany vagy tárgy szorult reparációra, orvosi ellátásra.

28. Leléné Erdélyi Mária (1996): Társadalom, politika a két világháború között. 5, A világháború évei. In: JUHÁSZ, A. (szerk.): Mindszent története és népélete. ─ Mindszent Város Önkormányzata, p. 264. Mindszent.

29. Hajós Miklós ny. felügyelő neje írás olvasható édesanyja személyazonossági igazolójegyén (MÁV nyomda, a VIII. Budapest. – 1922)

Testvére, Hajós István György személyazonossági igazolójegyén olvasható: Hajós Miklósné úrnő felügy. özv. nek István György fia. (Máv. Menetjegynyomda. – 455/1932.)

30. 68 –Holocaust Survivors and victims Database – Search for Names Results – Opera

Balogh István (2007): Békés békétlenség. Békés megyei zsidók története. p 320.Tótkomlós –Budapest.

31. Tóth Ferencné (1996): A társadalmi fejlődés néhány kérdése 1944–1948 között. In: JUHÁSZ, A. (szerk.): Mindszent története és népélete. ─ Mindszent Város Önkormányzata, p. 267─268. Mindszent.

32. Partizán lesz.

33. Ex verbis Bozó Sándor és Vida Mihály

34. Szegeden, 1925. március 27-én kelt „Elisabetha Hajós” számára kiállított „orvostudori oklevél” hátulján található 111/1947. kgy. sz. a. kihirdetés, illetve ex verbis.

35. Szegedi megyei bíróság P. 21 821/1953/2. számú ügyiratának csatolmánya.

36. Marton Istvánné (1996): Időrend. In: JUHÁSZ, A. (szerk.): Mindszent története és népélete. ─ Mindszent Város Önkormányzata, p. 628–632.. Mindszent. Ex verbis Kiss Flóriánné.

37. Kuncsaftja voltam.

38. „Doki” korrektségére, praktikusságára, didaktikus egyenességére jellemző az a történet, amely velem esett meg még egyetemista koromban. Az elméleti fizika előadáson – tavasz lévén – feltűnően sokan hiányoztak, amely tényt toleranciája ellenére sem hagyhatott szó nélkül Dr. Berencz Ferenc, az Elméleti Fizika Tanszék docense. A hiányzók indexének aláírását/szemeszterük elismerését orvosi igazoláshoz kötötte a tanár úr. Mivel én is sáros voltam, felugrottam „Doki” Bolyai János nevét viselő kollégiumunkkal szembeni rendelőjébe, azzal a céllal, hogy tőle tanácsot kérjek, netán csalóka igazolást szerezzek. Doki mosolyogva hallgatta végig a történetem, majd értetlenségének adott hangot:

– Mi a probléma? Beteg voltál?

– Nem! – feleltem

– Mivel töltötted el azt az egy órát? – tudakolta Doki.

– Kacsáztam, kavicsot pattintottam a Tiszán. – válaszoltam.

– Na, látod! Fizikai problémával foglalkoztál. Nem is akármilyen alibid van! Sok sikert! Majd gyere fel, ha rendezted a dilemmát!

Másnap 9 óra előtt – „Doki” tanácsával felvértezve – helyet foglalok a tanár úr ajtaja előtt, és türelmesen várom megérkezését. A fogadalmi templom harangjai alig szólalnak meg, már nyikorogva nyílik a folyosó bejárati ajtaja. Szobája előtt illedelmesen köszöntöm a tanár urat, aki szemkontaktussal és fejének elegáns biccentésével jelezi, hogy akceptálta jelenlétemet, majd kinyitja, majd becsukja maga mögött az ajtót. Most Berencz tanár úr algoritmusa szerint felbontja leveleit, tájékozódik a szakirodalom legújabb cikkei felől, majd 9 óra 30-kor kinyitja az ajtót és behív. Alig jutok a szoba közepéig, megszólal a telefon. Újra kint vagyok a folyosón. Hamarosan újra behív. A fél évem vesztésének Demoklész kardjával a fejem felett eldadogom mondókámat. Csönd. A tanár úr hosszasan rám néz szúrós világoskék szemével, majd tekintetét elkapja. Néhány secundumig gondolataiba merülve lógatja fejét. Álla csokornyakkendőjén pihen. Az idő újra megindul. A szerény és hihetetlen memóriájú tanár úr végül megtöri a csendet. – Kérem az indexét! Aláírom, mert becsületes. – mondja lakonikusan, de joviálisan, szívem dobogását újraindító hangon. Kezem gyorsan rátalál a bal belső zsebemben lapuló fekete borítású leckekönyvre. Rövid lapozás és az index már a tanár úr asztalán fekszik, aki kézjegyével ellátja. Hálálkodásra nincs lehetőségem, mert a tanár úr foghegyről viszontlátást kíván és szemérmesen elfoglalja magát. A folyosón vagyok. Talán nem is lábamon, hanem a szárnyamon kerültem ki. „Doki” csak mosolyog, amikor beállítok hozzá, és elmesélem a sikeres kimenetelű audienciát.

Az orvostudomány, a gyógyszertudomány szavunk nem utal vissza e tudományok eredeti gyökerére, a természetre, és nem mutat kapcsolatot a fizikával. Ezzel szemben görög ϕΰση[fiszi] természet szó bukkan fel többek között az angol physic/orvosság, physician/orvos és physicist/fizikus szavakban.

39. МЮЗ a gyártó cég mozaikszóval (З= завод= gyár,üzem), ц= цена=ár, копейка=kopejka, медьх= réz, sárgaréz, rézötvözet

40. Aradszky László előadásában a dal az 1966. évi februári Top 10 listán a 7. lett. Az Ifjúsági Magazin Top10 listája a hazai popzene történetében úttörő. A lajstromot a monori József Attila Gimnázium diákjai állították össze. Harsány szövegéből egy részlet: [...] A táskarádió, ritmusdáridó/Hejj-hó, oly csábító./ Gyere kiabálni, nyáron élni jó [...]

41. KOVÁCS ISTVÁN (2015): Hódmezővásárhelyi életrajzi kalauz. 500 év – 2700 név. Hódmezővásárhely.

42. Berkesi Antal (*1874–†1938) Budapesten Képzőművészeti Főiskolát végzett (1889–1899), Párist, Bécset és Münchent megjárt; tájak és utcák festésére specializálódott festőművész.

43. Vas Lajosné Domokos Mária közlése.

44. Kosóczky Józsefné Dr. Hajós Erzsébet temetési értesítője.

45. Kiss Flóriánné közlése.

---